Minden kertes háznál elkél egy minőségi láncfűrész, de sokan nem tudják, hogy ezek az otthon is használható kisgépek bizony rendszeres karbantartást igényelnek. Amellett, hogy olajozni kell őket, néha nem árt az élezésre is időt szánni. Más kérdés, hogy milyen láncfűrész lánc való az egyes berendezésekre, valamint, hogy mire lehet azokat használni. A gondot általában a méret szokta jelenteni, de az anyag kiválasztása sem egy elvetendő szempont.
Az alábbiakban szó lesz arról, hogy milyen anyagok vásárlása ajánlott, hogyan válasszunk méretet, valamint kitérünk arra, miért fontos a lánc élezése. Magyarországon főleg ezekkel a láncfűrész lánc méretekkel lehet találkozni, de nem ritka, ha ettől eltérő mérettel is találkozhatunk az interneten.
A láncfűrészekről röviden
Az első motoros láncfűrész megjelenésére egészen a 19. század végéig várni kellett. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy a történelmi emlékeink szerint ehhez hasonló eszközöket már korábban, nagyjából az 1700-as évek közepén is használhattak az emberek. Ekkor azonban nem a fa fűrészelésére, hanem a csontok vágására szolgált, hiszen a láncfűrész egy orvosi találmány volt.
Az első és talán a leghíresebb motorral felszerelt daraboló láncfűrész feltalálása Andreas Stihl nevéhez fűződik, tőle ered a mai napig legnépszerűbb márka, a Stihl is. Akkoriban azonban egy kevésbé mozgékony, cserébe viszonylag nehéz (48 kg súlyú) és 2,2 kW teljesítményű gépezetet használtak.
A fő részei a motor, ami a legtöbb esetben kétütemű, benzinmeghajtású belső égésű változat, ritkábban elektromos motor. A meghajtásról a centrifugális tengelykapcsoló gondoskodik, az ő munkájukat pedig a fogaskerekek segítik. Ez mindig összeköttetésben áll a vágóeszközzel. A vezetőlemezen jellegzetes, lekerekített végű acéllemez nyomán halad a láncfűrész lánc. A vezetőlemez hossza többnyire 40-90 cm között van, ráadásul kopásálló acélból készült.
Mit kell tudni a láncfűrész láncról?
A lánc egymással összeköttetésben álló szemekből áll össze, hasonlóan a biciklilánchoz. A hossza mindig a vágólemez méretéhez igazodik, így ennek alapján kell kiválasztani, hogy mekkorára van szükség az adott gép működéséhez. A láncszemek apró vágófogakkal tűzdeltek, amelyek ötvözött acélból kerülnek fel rá. Sima láncszemekre, valamint összekötő láncszemekre, vágóéllel ellátott láncszemekre bonthatóak. Több változatban kaphatóak, mindegyik más mérettel, vastagsággal, fogelhelyezéssel, valamint láncszemmérettel rendelkezik, így nem annyira egyszerű megtalálni a megfelelő méretet.
Egy jó láncfűrész azonban képes elvágni bármilyen fát, alkalmas többek között tűzifa aprításra, kertrendezésre, de a speciális változataival akár betont, követ, vagy táblát is darabokra lehet szedni. Egyes modelljeit pedig jégszobrászathoz alkalmazzák. A lánc összetétele, a kerti gép működése, valamint a lánc megfelelő ápolása és karbantartása mind összefüggésbe hozható a használatának céljával.
A legfontosabb kérdések a méretről
Az első fontos kérdés, hogy hány szemes legyen. A leggyakoribb szemmennyiség a 44, a 49, az 50, az 52, az 55, az 57, a 60, a 66, valamint a 72. Amennyiben nem speciális alkatrészt keresünk, akkor ezek között érdemes nézelődni. Ugyanúgy, ahogy a col esetében, amiből kettő méret terjedt el hazánkban. Az egyik a ⅜”, valamint a 0,325”. További 3 változata kevésbé népszerű, csak néha kerül használatra.
Ami pedig a szemvastagságot illeti, itt beszélhetünk 1,1 mm, 1,3 mm, 1,5 mm, valamint 1,6 mm-es változatról egyaránt. Ezt könnyedén megállapíthatjuk egy hagyományos tolómérő segítségével. A legtöbb esetben még a láncszemekre is ráírják a méretet.
Hogy mekkorát érdemes venni? A megfelelő lánc méretek segítségével (tehát nem árt tisztában lenni a collal, a szemek vastagságával, valamint a szemmennyiséggel) már jóval egyszerűbb dolgunk lesz. A rendeltetését szintén figyelembe kell venni, hiszen nem mindegy, hogy milyen anyag aprítására készült az adott darab. A sima ötvözött acéllánc a könnyebb dolgok vágására alkalmas, míg a gyémánt láncfűrész már a bonyolultabb anyagok esetében jöhet szóba.